Munkaügyi
létszámnyilvántartásokhoz kapcsolódó fogalomértelmezések
1. Munkajogi állományi
létszám
Ide tartoznak az intézménynél
alkalmazásban állók.
A
munkavégzésre irányuló jogviszony létesítésének napjától
a munkavállaló a munkajogi állományi létszámba tartozik,
ahonnan a munkavégzésre irányuló jogviszony megszűnését
követő első naptári naptól kell törölni. A munkavégzésre
irányuló jogviszony megszüntetése esetén a jogszabály,
illetve a munkáltató által meghatározott felmondási
idő egy részére vagy teljes hosszára a munkavállaló
a munkavégzési kötelezettség alól felmenthető. A dolgozó
azonban munkavégzésre irányuló jogviszonyban marad,
s így munkajogi állományba tartozónak tekintendő a teljes
felmondási idő alatt, beleértve a munkavégzési kötelezettség
alóli felmentés időtartamát is, függetlenül attól, hogy
a felmentési időre járó bért az utolsó munkában töltött
napon már kifizették részére. Ugyanakkor nem hosszabbítható
meg a munkavállaló munkavégzésre irányuló jogviszonya
a pénzben megváltott szabadságidő tartamával. (A további
munkavégzésre irányuló jogviszonyban állók munkajogi
létszámadatát az őket főállásban foglalkoztató szervezet
számolja el).
A
munkajogi állományi létszámba tartoznak a munkaviszonyban
állók közül a megfigyelés időszakában ténylegesen munkát
végzőkön kívül az ugyancsak munkaviszonyban álló, de
átmenetileg - a távollét hosszától függetlenül - munkavégzésre
nem kötelezhetőek, így:
- a szülési szabadságon
lévők,
-
a különböző gyermekgondozási ellátásban részesülők abban
az esetben is, ha a 10/1982. (IV.16.) MT sz. rendelet
alapján a GYES-t igénybe vevőt más munkáltató részmunkaidőben
foglalkoztatja,
- a sorkatonai szolgálatot
teljesítők,
- a betegszabadságon lévők,
- a táppénzes (beteg) állományban
lévők,
- a tartalékos katonai
szolgálatot teljesítők,
- a fizetett és fizetés
nélküli szabadságon lévők,
- a más munkáltatóhoz kirendelt
(kölcsönadott) munkavállalók a kölcsönadó munkáltatónál,
- a felmondási idejüket
töltő munkavállalók a felmondási idő végéig,
- az állásukból felfüggesztett
személyek,
- az igazolatlanul távollévők,
- az iskolába, tanfolyamra,
továbbképzésre küldött munkavállalók,
- a sztrájkeseményben
résztvevők,
- a sportmunkatársak ezzel
összefüggő távollétük alatt,
- az egyéb okok miatt
a munkáltató engedélyével távollévők,
- a közhasznú munkát végzők.
Nem tartoznak a munkajogi
állományi létszámba:
- az 5 munkanapnál nem hosszabb időtartamú munkaviszonyban
állók, beleértve az alkalmi munkavállalói könyvvel alkalmazottakat
is,
- az átlagosan havi 60 munkaóránál rövidebb idejű munkavégzésre
irányuló munkaszerződéssel foglalkoztatottak,
- a megbízási szerződéssel dolgozók, függetlenül attól,
hogy a megbízás egyszeri, eseti vagy folyamatos munkavégzésre
vonatkozik (utóbbi az előírt munkaidő kritériuma inak
figyelembevétel a statisztikai állományi létszámba beletartozik),
- a foglalkoztatott diákok, a szakmai gyakorlaton lévő
középiskolai tanulók, főiskolai és egyetemi hallgatók,
- a külföldi vendégkutatók, a nemzetközi kulturális
egyezmény keretében foglalkoztatott aspiránsok és gyakornokok,
a belföldi tanulmányúton lévők, a más kutatóhely állományába
tartozó vendégkutatók és gyakornokok, a doktori cím
elnyeréséig fizetés nélküli gyakorlaton lévők.
2. Statisztikai állományi
létszám
A
statisztikai állományi létszámba tartoznak a munkáltatóval
munkavégzésre irányuló jogviszonyban állók, a munkából
meghatározott okok miatt távollevők kivételével. Azokat
a munkavállalókat, akiknek a munkavégzésre irányuló
jogviszonya megszűnik, nemcsak a munkajogi létszámból
hanem a statisztikai állományi létszámból is törölni
kell. Ha a munkavégzésre irányuló jogviszony megszűnését
megelőzően a munkavállalót munkáltatója meghatározott
időre felmenti a munkavégzési kötelezettség alól, a
dolgozó a felmentés napjától nem számítható be a statisztikai
állományi létszámba, míg a jogi állományi létszámba
tartozás - miként arról korábban már szó volt - a felmentési
idő végéig fennáll.
A statisztikai állományi
létszám összetétele:
A munkajogi állományi
létszámba tartozók, kivéve:
- a szülési szabadságon
lévők a szülési szabadság első napjától,
- a különböző gyermekgondozási ellátásban részesülők
a fizetés nélküli ilyen jogcímű szabadságuk első napjától
(kivéve, ha a munkáltató a 10/1982. (IV.16.) MT sz.
rende let alapján a GYES-t igénybevevőt foglalkoztatja),
- a keresőképtelenné vált
munkavállalók egyhavi folyamatos betegség után,
- a sorkatonai szolgálatot
teljesítők, bevonulásuk első napjától,
- az egyhónapi távollétet követően a fizetés
nélküli szabadságon lévők (pl. beteggondozás, építkezés,
tanfolyam, iskolarendszerű képzés miatt),
- a tartalékos katonai
szolgálatra bevonultak egyhónapos távollétet
követően,
- az állásukból felfüggesztett
személyek,
- a más munkáltatóhoz kirendelt (kölcsönadott) munkavállalók
abban az időszakban, melyben az őket kölcsönvevő munkáltató
fizeti,
- a felmondási idő alatt a munkavégzés alól felmentett
munkavállalók, a munkavégzés alól történő felmentés
első napjától,
- az átmenetileg nem foglalkoztatott
bedolgozók a foglalkoztatás szüneteltetésének időpontjától.
Munkajogi állományi
létszámba nem tartozók közül:
- akik a GYES igénybevétele idején más munkáltatóval
állnak főállásban alkalmazásban, vagy ezt a támogatási
formát alanyi jogon veszik igénybe, s emelett a 10/1982.
(IV.16.) MT rendelet alapján részmunkaidőben a munkáltatónál
dolgozik,
- a szorgalmi időben vagy a szünidőben foglalkoztatott
diákok, ha foglalkoztatásuk az 5 napot meghaladja,
- a más munkáltatótól kirendelt (kölcsönvett) munkavállalók
abban az időszakban, míg a munkabérüket a kölcsönvevő
munkáltató fizeti,
- azok a munkavállalók, akik főmunkáltatójuknál átmenetileg
nincsenek munkavégzésre kötelezve (pl. fizetés nélküli
szabadságon vannak), és ezalatt az adott munkáltatónál
5 napot meghaladóan munkát végeznek,
- a sorkatonai szolgálatot
teljesítők közül a polgári szolgálatot ellátók.
A
statisztikai állományi létszámba tartoznak továbbá a
munkavégzés céljából külföldi kiküldetésben lévők, valamint
az ösztöndíjas tanulmányúton külföldön tartózkodók,
ha arra az időre munkadíjukat (a betöltött munkakörre
jellemző hazai átlagkeresetet) a hazai munkáltató fizeti.
Utóbbi esetben, ha a tanulmányút csak fizetés nélküli
szabadsággal engedélyezett, a munkavállaló csak legfeljebb
egy hónapos távollét esetén tartozik a statisztikai
állományi létszámba, ennél hosszabb távollét esetén
annak teljes idejére törölni kell abból.
3. Átlagos statisztikai
létszám
A
munkavállalók (főállású alkalmazásban állók - tehát
a statisztikai állományi létszámba tartozók -, illetve
a további munkaviszonyban állók) folyamatosan vezetett
létszámnyilvántartása alapján számított mutató. Az átlagolást
havonta kell elvégezni az adott hónap naptári napjának
figyelembe vételével, vagyis a naponkénti állományi
létszámok összegét, a munkarend szerinti pihenőnapokra
és ünnepnapokra az azt megelőző munkanap létszámát figyelembe
véve kell osztani a hónap napjainak számával. Az adott
hónap naptári napjainak számával kell osztani abban
az esetben is, ha a gazdasági szervezet csak a hónap
egy részében működött. Az éves átlagos állományi létszám
a leírtak alapján már kiszámított havi átlagos létszámadatok
egyszerű számtani átlaga, vagyis éves átlagszámítás
esetén 12-vel kell elosztani a havi átlagos létszámadatok
összegét. Természetesen az átlagolást abban az esetben
is így kell elvégezni, ha az adatszolgáltató működése
a vonatkozási időszaknak csak egy részére esett.
|