I.
Létszám-és személyi juttatások, valamint a munkaadókat
terhelő járulékok előirányzatainak tervezése:
II.
Dologi kiadások, egyéb folyó kiadások, felújítási és
felhalmozási kiadások előirányzatainak javasolt tervezési
módszere:
III.
Intézményi saját bevételek, átvett pénzeszközök tervezési
elvei:
Szeged
Megyei Jogú Város Közgyűlése a 2000. november 27-én
tartott ülésén hozott 1027/2000.(XI.27.) Kgy. sz. határozatával
jóváhagyta Szeged város 2001-2002.évi költségvetési
koncepcióját. Az önkormányzati finanszírozású költségvetési
szervek előirányzatainak tervezési elveit a határozat
II. része tartalmazza.
A Magyar Köztársaság 2001-2002.évi költségvetéséről
szóló 2000. évi CXXXIII. törvény a Magyar Közlöny 2000.évi
128-as számában jelent meg, a kihirdetés napja:2000.december
22.(2001.január első hetében már hozzáférhetővé vált.)
A
Magyar Közlöny 2000. évi 131.számában (2000.december
25.) megjelent a 254/2000.(XII.25.) sz. Kormányrendelet,
amely Az államháztartás működési rendjéről szóló, -
többször módosított - 217/1198.(XII.30.) Kormányrendeletet
(Ámr.) módosította.
A költségvetési koncepció, a költségvetési törvény és
a módosított Ámr. alapján, 2001. január 9-étől kezdődik
az önkormányzati intézmények 2001-2002. évi költségvetésének
összeállításához szükséges részletes adatfelmérés és
adategyeztetés, valamint a vezetői konzultációkon elhangzottak
szerinti tervezési tevékenység.
Általános
tervezési elv, hogy a Közgyűlés által jóváhagyott szervezeti
változások áthúzódó hatásait az előirányzatok megtervezésénél
figyelembe kell venni. A személyi juttatások és a munkaadókat
terhelő járulékok tervezésével kapcsolatosan ez a szempont
elsődlegesen a Közgazdasági Iroda munkatársait érinti,
a dologi és egyéb kiadások vonatkozásában azonban az
intézményekre is hárulnak korrekciós feladatok.
A
felhasználási kötöttségű normatív állami támogatások
összegét a költségvetési törvényben meghatározott céloknak
megfelelően a Közgazdasági Iroda számítja ki.
A
vezetői konzultációkon és a meetingeken elhangzottaknak
megfelelően, várhatóan az alábbiak szerint történik
az intézményi adatszolgáltatás és adategyeztetés:
I.
Létszám-és személyi juttatások, valamint a munkaadókat
terhelő járulékok előirányzatainak tervezése:
1./
A 2000.december 31-ei állapotnak megfelelő bér-és munkaügyi
nyilvántartást le kell zárni.
2./
Az év lezárását követően - az un. 13. hónapban - az
oktatási intézményeknél (az óvodák kivételével) a takarító
munkakörben foglalkoztatott közalkalmazottakat a nyilvántartásból
ki kell léptetni. A nyilvántartásban más létszám-és
bérváltozást átvezetni nem kell!!!
3./
Ezután a 2001. január 1-jei állapotnak megfelelő bér-és
munkaügyi adatokat lemezre kell menteni ("1-12
havi adatok exportálása" - lehetőleg biztonsági
másolattal együtt). Ahol a takarítói létszám elvonására
nem került sor, ott a 2000.december 31-ei állapot teljes
mértékben megegyező a 2001.január 1-jei állapottal.
Az oktatási intézmények esetében a fordulónapi állapot
csak a takarítói létszámmal és bérrel térhet el.
A fordulónapi adatok mentését követően a bér-munkaügyi
modult a szokásos módon lehet használni. A mentett adatok
beolvasására az NGSZ oktatási termében, a későbbiekben
részletezett ütemezés szerint kerül sor.
4./
Figyelem!! A Közgyűlés által jóváhagyott, 2001. január
1-jén hatályba lépő egyéb létszám-csökkentéseket és
létszám-növekedéseket, valamint a 2001. január 1-jétől
érvénybe lépő Kjt. módosítással és minimálbérrel összefüggő
béradatokat az adatszolgáltatás nem tartalmazhatja,
ezeket a tételeket a közgyűlési határozatok alapján
a Közgazdasági Iroda munkatársai számítják ki!!
5./
A lemezre mentett bér-és munkaügyi adatállományokat
az adatkezelők az NGSZ oktatási termében személyesen
olvassák be és egyeztetik a felügyeleti szerv által
előkészített létszámadatokkal, a rendszergazda segítségével.
A beolvasások intézményenkénti időpontját a meeting-naptár
fogja tartalmazni. Figyelem! Az adategyeztetések intézményenkénti
időbeosztása eltér a meetingek szokásos időbeosztásától!!!
Az adatbeolvasás várhatóan 2001.január 16-tól 2001.január
19-éig folyamatosan tart.
Kérjük az önálló intézményeket, hogy az adatbeolvasás
alkalmával a bér -és munkaügyi adatokkal együtt a lemezre
mentett beszámolómellékleteket is szíveskedjenek magukkal
hozni!
6./
Az intézmények részéről felmerülő - a bér-és munkaügyi
adatszolgáltatásban nem szerepeltethető -, 2001. január
1-jétől, vagy azt követően esedékesség váló rendkívüli
előlépésekkel, átsorolásokkal, továbbá az adateltéréseket
megszüntető létszám-korrekciókkal, valamint az oktatási
intézményeknél felmerülő, a gondnoki álláshelyhez biztosított
D/7. fizetési osztálytól és fokozattól eltérő bérekkel
kapcsolatos - esetleges többletigényeket külön lapon,
tételesen kidolgozva és indokolással alátámasztva, közvetlenül
a felügyeleti szervhez kell benyújtani, legkésőbb 2001.
január 12-ig, ha arra eddig még nem került sor. Figyelem!
Az egyéb, belső munkaköri átcsoportosításokkal kapcsolatos
többlet bérigények indokoltságára fokozott figyelmet
kell fordítani, mivel a Közgyűlés bérnövekményt ebben
a körben nem hagyott jóvá!! A határidő elteltét követően
további korrekcióra már nincs mód!!
7./
Az önkormányzati támogatásból finanszírozandó személyi
juttatások 2001-2002.évi előirányzatainak kiszámítását
a Közgazdasági Iroda munkatársai végzik el.
8./
Az önkormányzati támogatásból finanszírozandó egyéb
bérek, a túlórából számított álláshelyek bére, valamint
a céltámogatásként biztosítandó személyi juttatások
és járulékok, továbbá az intézményi saját bevételből
tervezett személyi juttatások és a kapcsolódó munkaadókat
terhelő járulékok tervezéséhez a 2001. január 15-ével
kezdődő héten kiegészítő adatszolgáltatásra fog sor
kerülni, várhatóan a korábbi évek gyakorlatának megfelelő
adattábla segítségével, ezért javasoljuk, hogy készítsenek
előzetes számításokat a gyors adatszolgáltatás biztosítása
érdekében.
9./
A költségvetési rendelet-tervezet Közgyűlés elé terjesztését
megelőzően - várhatóan 2001. február első hetében -
újabb adategyeztetésre kerülhet sor, ha a tervezési
ütemterv végrehajtása zökkenőmentesen zajlik.
II.
Dologi kiadások, egyéb folyó kiadások, felújítási és
felhalmozási kiadások előirányzatainak javasolt tervezési
módszere:
1./ A tervezés során elsődlegesen fel kell mérni a már
meglévő, vagy tervbe vett, a 2001-2002. évet, vagy ha
a kötelezettségvállalás időtartama annál hosszabb, a
teljes időtartamot terhelő kötelezettségvállalások értékét,
feladatonként és évenkénti bontásban. A kötelezettségvállalások
teljesítéséhez szükséges forrásokat is ennek megfelelően
kell meghatározni, mind az önkormányzati támogatás,
mind pedig a saját bevételek tekintetében. A felmérést
célszerű megőrizni egyrészt a tervezés megalapozottságának
ellenőrizhetősége érdekében, másrészt ezen adatokról
a későbbiek során várhatóan adatszolgáltatást kell teljesíteni.
2./ A koncepció értelmében az étkezési nyersanyagnormák
és az energiaköltségek kivételével a dologi és egyéb
kiadások önkormányzati támogatási összege - általában
- bázisszinten tervezhető. Ezért a bázis előirányzatokat
korrigálni szükséges egyrészt a támogatásból finanszírozott
energia-kiadások és a kapcsolódó Áfa 2000. évi tényadatával,
másrészt az intézményi étkeztetéshez kapcsolódó önkormányzati
támogatás 2000. évi bázisértékével.
3./ Az így korrigált önkormányzati támogatási bázis
előirányzatokat az oktatási intézmények (óvodák kivételével)
esetében, az NGSZ által elkészítendő kimutatás alapján,
csökkenteni kell a dologi kiadások tekintetében a takarítószerek
és eszközök 2000. évi kiadási összegével és annak Áfa-tartalmával.
(A saját bevételből finanszírozott takarítószer, takarítóeszközök
beszerzésére fordított kiadásokat ajánlatos a jövőben
is megtervezni, mivel az intézményi saját bevételeket
terhelő közvetett és közvetlen költségek általában magukban
foglalják a takarítási költségeket is.)
4./
Az önkormányzati támogatási bázis előirányzatokat továbbá
csökkenteni kell a 2000. évi eredeti költségvetésben
egyszeri jelleggel, vagy céltámogatásként megállapított
támogatási összeggel, illetőleg a felhasználási kötöttséggel
folyósított normatív állami hozzájárulások összegével.
5./
Az önkormányzati támogatási bázis előirányzatokat módosítani
(növelni, vagy csökkenteni) kell az év közben jóváhagyott
szervezeti változásokhoz kapcsolódó olyan kiadásokkal,
amelyek a 2001., illetőleg 2002. évre áthúzódó hatást
gyakorolnak (pl. év közbeni, férőhelybővítés miatti,
jóváhagyott dologi kiadási előirányzat-növelés áthúzódó
hatása, stb.)
6./
Az önkormányzati támogatást terhelő, a fenti módszerrel
korrigált bázis-előirányzatokat ezt követően csökkenteni
kell a II/1. pont szerint kiszámított kötelezettségvállalások
közül az önkormányzati támogatásból tervezett kiadások
tárgyévekre eső értékeivel, mivel azok fedezetét biztosítani
kell.
7./
A fentiek alapján megállapított önkormányzati támogatási
bázis előirányzatok oszthatók fel - a gazdaságossági
elvek figyelembe vétele mellett - az egyes állami alapfeladatok
ellátásához szükséges kiadások fedezetére.
8./
A felhasználási kötöttséggel nyújtandó normatív állami
hozzájárulásokon kívüli, az intézmény által ellátandó
feladatokhoz kapcsolódó 2001. és 2002. évi költségvetésben
biztosítandó önkormányzati céltámogatásokat és többlettámogatásokat
feladatonként, kiemelt előirányzatonként, ezen belül
elemi költségvetési soronként, külön kell megigényelni,
a feladat pontos meghatározásával és a feladat ellátáshoz
szükséges önkormányzati támogatásból finanszírozandó
egyes kiadások részletes ismertetésével.
9./A
tervezés kiterjed mind az önkormányzati támogatásból,
mind pedig az intézményi saját bevételekből, átvett
pénzeszközökből finanszírozandó kiadásokra, a Főnix
elemi költségvetési nyomtatványgarnitúra alkalmazásával,
ideértve az OEP által finanszírozott intézményeket is,
függetlenül attól, hogy számviteli rendszerük nem a
Főnix rendszeren belül működik.
10./
A reális tervezés biztosítása céljából 2001. január
10-éig előzetesen le kell zárni a 2000. évi pénzforgalmi
könyvelést annak érdekében, hogy az elmúlt évi teljesítési
adatok ismeretében készüljön el a két évre vonatkozó
költségvetés.
11./
Az NGSZ-hez rendelt részben önállóan gazdálkodó intézmények
a pénzforgalmi könyvelés lezárását követően, várhatóan
a 2001. január 15-ei héten kézhez kapják a Főnix számítógépes
beszámolótáblákat.
12./
Az önkormányzati finanszírozású önállóan gazdálkodó
intézmények részére akkor nyílik lehetőség a Főnix beszámolótáblák
elkészítésére, ha a pénzforgalmi könyvelést 2001. január
10-éig befejezik és a beszámoló-mellékletek lemezre
mentett adatait - az NGSZ oktatási termében - beolvassák.
13./
A tervezés a Főnix rendszer által biztosítandó programok
alkalmazásával, számítógépes adatfeldolgozással történik.
A programok kiadására várhatóan a 2001. január 15-ei
héten kerül sor, a dologi és egyéb kiadási előirányzatokra,
valamint a bevételekre vonatkozó számítógépes adatszolgáltatások
teljesítési határideje várhatóan 2001. január 23. napja
lesz. A kiadásra kerülő programokhoz részletes kitöltési
útmutató kerül csatolásra, az egységes értelmezés biztosítása
érdekében. Tervezzük, hogy a telepítő programok átadása
alkalmával - amennyiben erre időt tudunk szakítani -
az NGSZ oktatási termében programismertetésre is sor
kerülhet. A számítógépes adatszolgáltatás alkalmával
az egyes űrlapokon az önkormányzati támogatásból finanszírozott
energia-kiadások, intézményi étkeztetés támogatása és
azok Áfa tartalma, a felhasználási kötöttségű normatív
állami támogatások, az igényelt céltámogatási és többlettámogatási
összegek, továbbá a felújítási és beruházási kiadások
nem jeleníthetők meg, azokról külön űrlapokat kell kitölteni,
illetve központi számításokkal kerülnek meghatározásra.
14./
Az intézményi karbantartási igények előzetes felmérése
az NGSZ-hez rendelt részben önállóan gazdálkodó intézményeknél
megtörtént, azonban, mivel azok évenkénti összege jelentősen
meghaladja a koncepció elveinek megfelelő bázis-előirányzatot,
ezért szükséges a tervezett munkálatok fontossági sorrendjének
felállítása. Ennek érdekében javasoljuk, hogy az oktatási
intézmények gondnokai vegyék fel a kapcsolatot az NGSZ
műszaki igazgatójával és egyeztessék le a 2001-2002.
évi karbantartási munkálatokat és azok tervezett, Áfával
növelt kiadásait is.
15./
Az önállóan gazdálkodó intézmények részére is ajánlott
a részletes karbantartási ütemterv és kiadási előirányzatok
összeállítása, mivel várhatóan a közeljövőben arról
a felügyeleti szervet tájékoztatni kell.
16./
Dologi kiadások tervezési sajátosságai:
a)
Az oktatási ágazatnál mind a saját hatáskörbe tartozó,
mind pedig az NGSZ-hez rendelt, önkormányzati támogatásból
tervezendő részelőirányzatok esetében célszerű a 2000.
évi tényleges teljesítési adatokból kiindulva, a realitásoknak
megfelelő összegeket meghatározni, az év közbeni, időigényes
és aprólékos módosítások megelőzése érdekében.
b) Az oktatási ágazatban az étkezési nyersanyagnormák
2001. január 1-jei hatállyal módosultak 12%-kal, 2002-ben
a nyersanyagnorma további 10%-kal nő. Az étkezési térítési
díjak és a kapcsolódó önkormányzati támogatás kiszámítása
a korábbi évek gyakorlatának megfelelő adattáblák segítségével
történik, ezért javasolt az előzetes számításokat elkészíteni
az adatszolgáltatás gyorsítása érdekében.
c) Az energia-költségek támogatási előirányzatát a Közgazdasági
Iroda munkatársai számítják ki, a 2001. január 10-én
határidős költségvetési információs jelentés adatai
alapján.
d) A szociális, kulturális, művelődési és egyéb (Városgondnokság,
Sportigazgatóság, Tűzoltóság) ágazatok speciális tervezési
elveinek tisztázására 2001. január 8-a és 12-e között
kerül sor az érintett intézmények és szakirodák bevonásával.
17./
Egyéb folyó kiadások előirányzatának tervezési sajátossága:
Az
egyéb folyó kiadások között kell megtervezni többek
között a rehabilitációs járulékot is, amennyiben az
érintett intézmény - jogszabály alapján - annak megfizetésére
kötelezett, ezért a tervezéskor ezt is szükséges vizsgálni
és a megfelelő fedezetről gondoskodni, akár a támogatás,
akár pedig az intézményi saját bevétel terhére.
18./
Felújítási, felhalmozási kiadások tervezési sajátossága:
a)
Az önkormányzat 2000. évi eredeti költségvetési rendeletében
intézményi felújítások és beruházások - az intézmények
túlnyomó többségében nem szerepelt, ezért elméletileg
ezen előirányzatokra önkormányzati támogatásból kiadás
nem tervezhető.
b) Ennek ellenére előfordulhat, hogy egyes intézményeknek
vagy közgyűlési döntés következtében, vagy saját bevételi
előirányzatai, illetőleg rendkívüli esetben önkormányzati
támogatás terhére szükségessé válik felújítási, beruházási
előirányzatokat is terveznie. Ez esetben azonban tételes
írásos indokolást kell készíteni, amelyben részletesen
ismertetni kell
ˇ az intézményi felújítások, beruházások konkrét megnevezését,
és szükségességük indokolását,
ˇ az esetleges közgyűlési döntés, támogatási, vagy egyéb
bevételi szerződés számát, és a szerződéses partner
adatait,
ˇ a kiadások forrását, ideértve a pályázat útján elnyert
támogatások igénybevételével tervezett felújítási, beruházási
kiadások saját forrásainak és összegének megjelölését
is,
ˇ a felújítás, beruházás megkezdésének és befejezésének
várható időpontját, illetőleg időtartamát,
ˇ a tervezett teljes bekerülési költséget és annak Áfa-tartalmát,
valamint abból a felújítás, beruházás teljes időtartamán
belül az évenként tervezett kötelezettségek értékét,
ˇ a felújítási, beruházási kiadások várható időpontjainak
ütemezését is.
III.
Intézményi saját bevételek, átvett pénzeszközök tervezési
elvei:
1./
A költségvetési törvény 82.§-ával módosított Áht. 93.§
(2) bekezdése és a 254/2000.(XII.25.) sz. Kormányrendelettel
módosított Ámr.53.(4)-(5) bekezdése értelmében a költségvetési
szerv a jóváhagyott bevételi előirányzatain felüli többletbevételét,
a tényleges többletnek, illetve szerződés esetén az
abban meghatározott mértéknek megfelelő összegű, felügyeleti
szervi hatáskörű előirányzat-módosítás után használhatja
fel. Ebből következik, hogy megszűnik a bevételi többleteknek
megfelelő összegű intézményi hatáskörben történő előirányzat-módosítás
lehetősége, ezzel együtt az elért bevételi többletekre
nem alkalmazható a módosított Ámr. 53.§ (6) bekezdése.
2./
A fentiekből adódóan fontos, hogy az intézményi bevételek
- s mivel a jogszabály az átvett pénzeszközökre sem
tesz kivételt - az átvett pénzeszközök tervezése is
kellően átgondolt legyen, mivel az év közben realizálódó
esetleges többletbevételek felhasználását - ezzel együtt
az intézmény vállalt kötelezettségeinek teljesítését
is akadályozhatja az a tény, hogy a többletbevételek
felhasználhatósághoz nélkülözhetetlen a Közgyűlés előzetes
jóváhagyása.
3./A
leírtakkal összhangban, a jóváhagyott költségvetési
tervkoncepció értelmében az intézményi bevételeket -
beleértve az átvett pénzeszközöket is - legalább a 2000.
évi várható bevétel szintjén kell tervezni. Ennek végrehajtása
érdekében az alábbi tervezési módszer alkalmazása javasolt:
a)
Az intézményi alaptevékenységi bevételeket a korábbi
évek gyakorlatának megfelelően, jogcímenként, külön-külön
ki kell számolni az alaptevékenységi bevétel jellegétől
függő számítási módszerrel. (ellátottak és alkalmazottak
térítései, tandíjbevételek, stb.)
b) A már meglévő, bevétel megszerzésére irányuló a 2001-2002.
évekre, vagy azt követő időtartamra szóló szerződések
alapján bevétel- típusonként és tevékenységi körönként
fel kell mérni a tervezési évekre várható bevételeket.
c) A korábbi évek gyakorlati tapasztalata és a tervezett
intézményi árképzés alapján ki kell számolni a további
várható intézményi bevételek, vállalkozási bevételek
és átvett pénzeszközök évenkénti összegeit jogcímenként,
mind a 2001., mind pedig a 2002. évre vonatkozóan (pl.
tanfolyami díjak, jegybevételek, bérleti díjbevételek,
szakképzési hozzájárulások, stb.).
d) Külön kell megállapítani a folyamatban lévő, vagy
a jövőben tervezett pályázatokból tervezhető bevételeket.
Az egyes pályázott célokat és a kapcsolódó várható bevételeket
külön-külön tételesen célszerű felsorolni.
e) Az a)-d) alpontok szerint kiszámított bevételeket
(ideértve az Áfa-tartalmakat és a tervezett Áfa visszatérüléseket
is) jogcímenként is és összesen is össze kell adni és
össze kell hasonlítani a 2000. évi teljesítési adatokkal.
Ha a bevételek intézményi szintű összege alacsonyabb,
mint az előző évi teljesítés, akkor azokon a bevételi
jogcímeken, ahol az előző évhez képest lényegesen alacsonyabb
tervszám jelenik meg, a bevételi előirányzatokat meg
kell növelni mindaddig, amíg az intézményi összes tervezett
bevétel legalább a 2000. évi ténylegesen elért bevétel
összegét el nem éri.
f) Megjegyzendő, hogy a koncepció nem azt írja elő,
hogy az intézményi bevételek tervezett összege jogcímenként
kell, hogy megfeleljen a 2000. évi tényadatoknak, ezért
célszerű átgondolni, hogy milyen új bevételi forrásokat
tud az intézmény feltárni, ha a korábbi évben realizálódott,
egyszeri, eseti jellegű bevételek, átvett pénzeszközök
pótlásáról kell gondoskodni.
Az eddig leírt általános tervezési elvek alapján javasolt
a költségvetési tervezési munkálatok megkezdése, mivel
az adatszolgáltatási határidők igen rövidek lesznek.
Az
általános szabályoktól eltérő, egyedi tervezési elvekről
az érintett intézmények külön tájékoztatást kapnak.
Felhívjuk
figyelmüket, hogy javaslataink munkájuk ütemezésének
elősegítését szolgálják, nem helyettesítik a felügyeleti
szerv által kibocsátott tájékoztatókat és adatkéréseket.
|