[ Navigáció ]

I.
II.
III.
IV.
V.
VI.
VII.
VIII.
IX.
X.
XI.
XII.
XIII.
XIV.

 
[ I. Javaslat minden Intézmény részére a 2001-2002. évi költségvetés tervezéséhez ]
     
 

I. Létszám-és személyi juttatások, valamint a munkaadókat terhelő járulékok előirányzatainak tervezése:

II. Dologi kiadások, egyéb folyó kiadások, felújítási és felhalmozási kiadások előirányzatainak javasolt tervezési módszere:

III. Intézményi saját bevételek, átvett pénzeszközök tervezési elvei:

Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlése a 2000. november 27-én tartott ülésén hozott 1027/2000.(XI.27.) Kgy. sz. határozatával jóváhagyta Szeged város 2001-2002.évi költségvetési koncepcióját. Az önkormányzati finanszírozású költségvetési szervek előirányzatainak tervezési elveit a határozat II. része tartalmazza.

A Magyar Köztársaság 2001-2002.évi költségvetéséről szóló 2000. évi CXXXIII. törvény a Magyar Közlöny 2000.évi 128-as számában jelent meg, a kihirdetés napja:2000.december 22.(2001.január első hetében már hozzáférhetővé vált.)

A Magyar Közlöny 2000. évi 131.számában (2000.december 25.) megjelent a 254/2000.(XII.25.) sz. Kormányrendelet, amely Az államháztartás működési rendjéről szóló, - többször módosított - 217/1198.(XII.30.) Kormányrendeletet (Ámr.) módosította.

A költségvetési koncepció, a költségvetési törvény és a módosított Ámr. alapján, 2001. január 9-étől kezdődik az önkormányzati intézmények 2001-2002. évi költségvetésének összeállításához szükséges részletes adatfelmérés és adategyeztetés, valamint a vezetői konzultációkon elhangzottak szerinti tervezési tevékenység.

Általános tervezési elv, hogy a Közgyűlés által jóváhagyott szervezeti változások áthúzódó hatásait az előirányzatok megtervezésénél figyelembe kell venni. A személyi juttatások és a munkaadókat terhelő járulékok tervezésével kapcsolatosan ez a szempont elsődlegesen a Közgazdasági Iroda munkatársait érinti, a dologi és egyéb kiadások vonatkozásában azonban az intézményekre is hárulnak korrekciós feladatok.

A felhasználási kötöttségű normatív állami támogatások összegét a költségvetési törvényben meghatározott céloknak megfelelően a Közgazdasági Iroda számítja ki.

A vezetői konzultációkon és a meetingeken elhangzottaknak megfelelően, várhatóan az alábbiak szerint történik az intézményi adatszolgáltatás és adategyeztetés:

 

I. Létszám-és személyi juttatások, valamint a munkaadókat terhelő járulékok előirányzatainak tervezése:

1./ A 2000.december 31-ei állapotnak megfelelő bér-és munkaügyi nyilvántartást le kell zárni.

2./ Az év lezárását követően - az un. 13. hónapban - az oktatási intézményeknél (az óvodák kivételével) a takarító munkakörben foglalkoztatott közalkalmazottakat a nyilvántartásból ki kell léptetni. A nyilvántartásban más létszám-és bérváltozást átvezetni nem kell!!!

3./ Ezután a 2001. január 1-jei állapotnak megfelelő bér-és munkaügyi adatokat lemezre kell menteni ("1-12 havi adatok exportálása" - lehetőleg biztonsági másolattal együtt). Ahol a takarítói létszám elvonására nem került sor, ott a 2000.december 31-ei állapot teljes mértékben megegyező a 2001.január 1-jei állapottal. Az oktatási intézmények esetében a fordulónapi állapot csak a takarítói létszámmal és bérrel térhet el.
A fordulónapi adatok mentését követően a bér-munkaügyi modult a szokásos módon lehet használni. A mentett adatok beolvasására az NGSZ oktatási termében, a későbbiekben részletezett ütemezés szerint kerül sor.

4./ Figyelem!! A Közgyűlés által jóváhagyott, 2001. január 1-jén hatályba lépő egyéb létszám-csökkentéseket és létszám-növekedéseket, valamint a 2001. január 1-jétől érvénybe lépő Kjt. módosítással és minimálbérrel összefüggő béradatokat az adatszolgáltatás nem tartalmazhatja, ezeket a tételeket a közgyűlési határozatok alapján a Közgazdasági Iroda munkatársai számítják ki!!

5./ A lemezre mentett bér-és munkaügyi adatállományokat az adatkezelők az NGSZ oktatási termében személyesen olvassák be és egyeztetik a felügyeleti szerv által előkészített létszámadatokkal, a rendszergazda segítségével. A beolvasások intézményenkénti időpontját a meeting-naptár fogja tartalmazni. Figyelem! Az adategyeztetések intézményenkénti időbeosztása eltér a meetingek szokásos időbeosztásától!!! Az adatbeolvasás várhatóan 2001.január 16-tól 2001.január 19-éig folyamatosan tart.
Kérjük az önálló intézményeket, hogy az adatbeolvasás alkalmával a bér -és munkaügyi adatokkal együtt a lemezre mentett beszámolómellékleteket is szíveskedjenek magukkal hozni!

6./ Az intézmények részéről felmerülő - a bér-és munkaügyi adatszolgáltatásban nem szerepeltethető -, 2001. január 1-jétől, vagy azt követően esedékesség váló rendkívüli előlépésekkel, átsorolásokkal, továbbá az adateltéréseket megszüntető létszám-korrekciókkal, valamint az oktatási intézményeknél felmerülő, a gondnoki álláshelyhez biztosított D/7. fizetési osztálytól és fokozattól eltérő bérekkel kapcsolatos - esetleges többletigényeket külön lapon, tételesen kidolgozva és indokolással alátámasztva, közvetlenül a felügyeleti szervhez kell benyújtani, legkésőbb 2001. január 12-ig, ha arra eddig még nem került sor. Figyelem! Az egyéb, belső munkaköri átcsoportosításokkal kapcsolatos többlet bérigények indokoltságára fokozott figyelmet kell fordítani, mivel a Közgyűlés bérnövekményt ebben a körben nem hagyott jóvá!! A határidő elteltét követően további korrekcióra már nincs mód!!

7./ Az önkormányzati támogatásból finanszírozandó személyi juttatások 2001-2002.évi előirányzatainak kiszámítását a Közgazdasági Iroda munkatársai végzik el.

8./ Az önkormányzati támogatásból finanszírozandó egyéb bérek, a túlórából számított álláshelyek bére, valamint a céltámogatásként biztosítandó személyi juttatások és járulékok, továbbá az intézményi saját bevételből tervezett személyi juttatások és a kapcsolódó munkaadókat terhelő járulékok tervezéséhez a 2001. január 15-ével kezdődő héten kiegészítő adatszolgáltatásra fog sor kerülni, várhatóan a korábbi évek gyakorlatának megfelelő adattábla segítségével, ezért javasoljuk, hogy készítsenek előzetes számításokat a gyors adatszolgáltatás biztosítása érdekében.

9./ A költségvetési rendelet-tervezet Közgyűlés elé terjesztését megelőzően - várhatóan 2001. február első hetében - újabb adategyeztetésre kerülhet sor, ha a tervezési ütemterv végrehajtása zökkenőmentesen zajlik.

 

II. Dologi kiadások, egyéb folyó kiadások, felújítási és felhalmozási kiadások előirányzatainak javasolt tervezési módszere:

1./ A tervezés során elsődlegesen fel kell mérni a már meglévő, vagy tervbe vett, a 2001-2002. évet, vagy ha a kötelezettségvállalás időtartama annál hosszabb, a teljes időtartamot terhelő kötelezettségvállalások értékét, feladatonként és évenkénti bontásban. A kötelezettségvállalások teljesítéséhez szükséges forrásokat is ennek megfelelően kell meghatározni, mind az önkormányzati támogatás, mind pedig a saját bevételek tekintetében. A felmérést célszerű megőrizni egyrészt a tervezés megalapozottságának ellenőrizhetősége érdekében, másrészt ezen adatokról a későbbiek során várhatóan adatszolgáltatást kell teljesíteni.

2./ A koncepció értelmében az étkezési nyersanyagnormák és az energiaköltségek kivételével a dologi és egyéb kiadások önkormányzati támogatási összege - általában - bázisszinten tervezhető. Ezért a bázis előirányzatokat korrigálni szükséges egyrészt a támogatásból finanszírozott energia-kiadások és a kapcsolódó Áfa 2000. évi tényadatával, másrészt az intézményi étkeztetéshez kapcsolódó önkormányzati támogatás 2000. évi bázisértékével.
3./ Az így korrigált önkormányzati támogatási bázis előirányzatokat az oktatási intézmények (óvodák kivételével) esetében, az NGSZ által elkészítendő kimutatás alapján, csökkenteni kell a dologi kiadások tekintetében a takarítószerek és eszközök 2000. évi kiadási összegével és annak Áfa-tartalmával. (A saját bevételből finanszírozott takarítószer, takarítóeszközök beszerzésére fordított kiadásokat ajánlatos a jövőben is megtervezni, mivel az intézményi saját bevételeket terhelő közvetett és közvetlen költségek általában magukban foglalják a takarítási költségeket is.)

4./ Az önkormányzati támogatási bázis előirányzatokat továbbá csökkenteni kell a 2000. évi eredeti költségvetésben egyszeri jelleggel, vagy céltámogatásként megállapított támogatási összeggel, illetőleg a felhasználási kötöttséggel folyósított normatív állami hozzájárulások összegével.

5./ Az önkormányzati támogatási bázis előirányzatokat módosítani (növelni, vagy csökkenteni) kell az év közben jóváhagyott szervezeti változásokhoz kapcsolódó olyan kiadásokkal, amelyek a 2001., illetőleg 2002. évre áthúzódó hatást gyakorolnak (pl. év közbeni, férőhelybővítés miatti, jóváhagyott dologi kiadási előirányzat-növelés áthúzódó hatása, stb.)

6./ Az önkormányzati támogatást terhelő, a fenti módszerrel korrigált bázis-előirányzatokat ezt követően csökkenteni kell a II/1. pont szerint kiszámított kötelezettségvállalások közül az önkormányzati támogatásból tervezett kiadások tárgyévekre eső értékeivel, mivel azok fedezetét biztosítani kell.

7./ A fentiek alapján megállapított önkormányzati támogatási bázis előirányzatok oszthatók fel - a gazdaságossági elvek figyelembe vétele mellett - az egyes állami alapfeladatok ellátásához szükséges kiadások fedezetére.

8./ A felhasználási kötöttséggel nyújtandó normatív állami hozzájárulásokon kívüli, az intézmény által ellátandó feladatokhoz kapcsolódó 2001. és 2002. évi költségvetésben biztosítandó önkormányzati céltámogatásokat és többlettámogatásokat feladatonként, kiemelt előirányzatonként, ezen belül elemi költségvetési soronként, külön kell megigényelni, a feladat pontos meghatározásával és a feladat ellátáshoz szükséges önkormányzati támogatásból finanszírozandó egyes kiadások részletes ismertetésével.

9./A tervezés kiterjed mind az önkormányzati támogatásból, mind pedig az intézményi saját bevételekből, átvett pénzeszközökből finanszírozandó kiadásokra, a Főnix elemi költségvetési nyomtatványgarnitúra alkalmazásával, ideértve az OEP által finanszírozott intézményeket is, függetlenül attól, hogy számviteli rendszerük nem a Főnix rendszeren belül működik.

10./ A reális tervezés biztosítása céljából 2001. január 10-éig előzetesen le kell zárni a 2000. évi pénzforgalmi könyvelést annak érdekében, hogy az elmúlt évi teljesítési adatok ismeretében készüljön el a két évre vonatkozó költségvetés.

11./ Az NGSZ-hez rendelt részben önállóan gazdálkodó intézmények a pénzforgalmi könyvelés lezárását követően, várhatóan a 2001. január 15-ei héten kézhez kapják a Főnix számítógépes beszámolótáblákat.

12./ Az önkormányzati finanszírozású önállóan gazdálkodó intézmények részére akkor nyílik lehetőség a Főnix beszámolótáblák elkészítésére, ha a pénzforgalmi könyvelést 2001. január 10-éig befejezik és a beszámoló-mellékletek lemezre mentett adatait - az NGSZ oktatási termében - beolvassák.

13./ A tervezés a Főnix rendszer által biztosítandó programok alkalmazásával, számítógépes adatfeldolgozással történik. A programok kiadására várhatóan a 2001. január 15-ei héten kerül sor, a dologi és egyéb kiadási előirányzatokra, valamint a bevételekre vonatkozó számítógépes adatszolgáltatások teljesítési határideje várhatóan 2001. január 23. napja lesz. A kiadásra kerülő programokhoz részletes kitöltési útmutató kerül csatolásra, az egységes értelmezés biztosítása érdekében. Tervezzük, hogy a telepítő programok átadása alkalmával - amennyiben erre időt tudunk szakítani - az NGSZ oktatási termében programismertetésre is sor kerülhet. A számítógépes adatszolgáltatás alkalmával az egyes űrlapokon az önkormányzati támogatásból finanszírozott energia-kiadások, intézményi étkeztetés támogatása és azok Áfa tartalma, a felhasználási kötöttségű normatív állami támogatások, az igényelt céltámogatási és többlettámogatási összegek, továbbá a felújítási és beruházási kiadások nem jeleníthetők meg, azokról külön űrlapokat kell kitölteni, illetve központi számításokkal kerülnek meghatározásra.

14./ Az intézményi karbantartási igények előzetes felmérése az NGSZ-hez rendelt részben önállóan gazdálkodó intézményeknél megtörtént, azonban, mivel azok évenkénti összege jelentősen meghaladja a koncepció elveinek megfelelő bázis-előirányzatot, ezért szükséges a tervezett munkálatok fontossági sorrendjének felállítása. Ennek érdekében javasoljuk, hogy az oktatási intézmények gondnokai vegyék fel a kapcsolatot az NGSZ műszaki igazgatójával és egyeztessék le a 2001-2002. évi karbantartási munkálatokat és azok tervezett, Áfával növelt kiadásait is.

15./ Az önállóan gazdálkodó intézmények részére is ajánlott a részletes karbantartási ütemterv és kiadási előirányzatok összeállítása, mivel várhatóan a közeljövőben arról a felügyeleti szervet tájékoztatni kell.

16./ Dologi kiadások tervezési sajátosságai:

a) Az oktatási ágazatnál mind a saját hatáskörbe tartozó, mind pedig az NGSZ-hez rendelt, önkormányzati támogatásból tervezendő részelőirányzatok esetében célszerű a 2000. évi tényleges teljesítési adatokból kiindulva, a realitásoknak megfelelő összegeket meghatározni, az év közbeni, időigényes és aprólékos módosítások megelőzése érdekében.

b) Az oktatási ágazatban az étkezési nyersanyagnormák 2001. január 1-jei hatállyal módosultak 12%-kal, 2002-ben a nyersanyagnorma további 10%-kal nő. Az étkezési térítési díjak és a kapcsolódó önkormányzati támogatás kiszámítása a korábbi évek gyakorlatának megfelelő adattáblák segítségével történik, ezért javasolt az előzetes számításokat elkészíteni az adatszolgáltatás gyorsítása érdekében.

c) Az energia-költségek támogatási előirányzatát a Közgazdasági Iroda munkatársai számítják ki, a 2001. január 10-én határidős költségvetési információs jelentés adatai alapján.

d) A szociális, kulturális, művelődési és egyéb (Városgondnokság, Sportigazgatóság, Tűzoltóság) ágazatok speciális tervezési elveinek tisztázására 2001. január 8-a és 12-e között kerül sor az érintett intézmények és szakirodák bevonásával.

17./ Egyéb folyó kiadások előirányzatának tervezési sajátossága:

Az egyéb folyó kiadások között kell megtervezni többek között a rehabilitációs járulékot is, amennyiben az érintett intézmény - jogszabály alapján - annak megfizetésére kötelezett, ezért a tervezéskor ezt is szükséges vizsgálni és a megfelelő fedezetről gondoskodni, akár a támogatás, akár pedig az intézményi saját bevétel terhére.

18./ Felújítási, felhalmozási kiadások tervezési sajátossága:

a) Az önkormányzat 2000. évi eredeti költségvetési rendeletében intézményi felújítások és beruházások - az intézmények túlnyomó többségében nem szerepelt, ezért elméletileg ezen előirányzatokra önkormányzati támogatásból kiadás nem tervezhető.
b) Ennek ellenére előfordulhat, hogy egyes intézményeknek vagy közgyűlési döntés következtében, vagy saját bevételi előirányzatai, illetőleg rendkívüli esetben önkormányzati támogatás terhére szükségessé válik felújítási, beruházási előirányzatokat is terveznie. Ez esetben azonban tételes írásos indokolást kell készíteni, amelyben részletesen ismertetni kell
ˇ az intézményi felújítások, beruházások konkrét megnevezését, és szükségességük indokolását,
ˇ az esetleges közgyűlési döntés, támogatási, vagy egyéb bevételi szerződés számát, és a szerződéses partner adatait,
ˇ a kiadások forrását, ideértve a pályázat útján elnyert támogatások igénybevételével tervezett felújítási, beruházási kiadások saját forrásainak és összegének megjelölését is,
ˇ a felújítás, beruházás megkezdésének és befejezésének várható időpontját, illetőleg időtartamát,
ˇ a tervezett teljes bekerülési költséget és annak Áfa-tartalmát, valamint abból a felújítás, beruházás teljes időtartamán belül az évenként tervezett kötelezettségek értékét,
ˇ a felújítási, beruházási kiadások várható időpontjainak ütemezését is.

 

III. Intézményi saját bevételek, átvett pénzeszközök tervezési elvei:

1./ A költségvetési törvény 82.§-ával módosított Áht. 93.§ (2) bekezdése és a 254/2000.(XII.25.) sz. Kormányrendelettel módosított Ámr.53.(4)-(5) bekezdése értelmében a költségvetési szerv a jóváhagyott bevételi előirányzatain felüli többletbevételét, a tényleges többletnek, illetve szerződés esetén az abban meghatározott mértéknek megfelelő összegű, felügyeleti szervi hatáskörű előirányzat-módosítás után használhatja fel. Ebből következik, hogy megszűnik a bevételi többleteknek megfelelő összegű intézményi hatáskörben történő előirányzat-módosítás lehetősége, ezzel együtt az elért bevételi többletekre nem alkalmazható a módosított Ámr. 53.§ (6) bekezdése.

2./ A fentiekből adódóan fontos, hogy az intézményi bevételek - s mivel a jogszabály az átvett pénzeszközökre sem tesz kivételt - az átvett pénzeszközök tervezése is kellően átgondolt legyen, mivel az év közben realizálódó esetleges többletbevételek felhasználását - ezzel együtt az intézmény vállalt kötelezettségeinek teljesítését is akadályozhatja az a tény, hogy a többletbevételek felhasználhatósághoz nélkülözhetetlen a Közgyűlés előzetes jóváhagyása.

3./A leírtakkal összhangban, a jóváhagyott költségvetési tervkoncepció értelmében az intézményi bevételeket - beleértve az átvett pénzeszközöket is - legalább a 2000. évi várható bevétel szintjén kell tervezni. Ennek végrehajtása érdekében az alábbi tervezési módszer alkalmazása javasolt:

a) Az intézményi alaptevékenységi bevételeket a korábbi évek gyakorlatának megfelelően, jogcímenként, külön-külön ki kell számolni az alaptevékenységi bevétel jellegétől függő számítási módszerrel. (ellátottak és alkalmazottak térítései, tandíjbevételek, stb.)

b) A már meglévő, bevétel megszerzésére irányuló a 2001-2002. évekre, vagy azt követő időtartamra szóló szerződések alapján bevétel- típusonként és tevékenységi körönként fel kell mérni a tervezési évekre várható bevételeket.

c) A korábbi évek gyakorlati tapasztalata és a tervezett intézményi árképzés alapján ki kell számolni a további várható intézményi bevételek, vállalkozási bevételek és átvett pénzeszközök évenkénti összegeit jogcímenként, mind a 2001., mind pedig a 2002. évre vonatkozóan (pl. tanfolyami díjak, jegybevételek, bérleti díjbevételek, szakképzési hozzájárulások, stb.).

d) Külön kell megállapítani a folyamatban lévő, vagy a jövőben tervezett pályázatokból tervezhető bevételeket. Az egyes pályázott célokat és a kapcsolódó várható bevételeket külön-külön tételesen célszerű felsorolni.

e) Az a)-d) alpontok szerint kiszámított bevételeket (ideértve az Áfa-tartalmakat és a tervezett Áfa visszatérüléseket is) jogcímenként is és összesen is össze kell adni és össze kell hasonlítani a 2000. évi teljesítési adatokkal. Ha a bevételek intézményi szintű összege alacsonyabb, mint az előző évi teljesítés, akkor azokon a bevételi jogcímeken, ahol az előző évhez képest lényegesen alacsonyabb tervszám jelenik meg, a bevételi előirányzatokat meg kell növelni mindaddig, amíg az intézményi összes tervezett bevétel legalább a 2000. évi ténylegesen elért bevétel összegét el nem éri.

f) Megjegyzendő, hogy a koncepció nem azt írja elő, hogy az intézményi bevételek tervezett összege jogcímenként kell, hogy megfeleljen a 2000. évi tényadatoknak, ezért célszerű átgondolni, hogy milyen új bevételi forrásokat tud az intézmény feltárni, ha a korábbi évben realizálódott, egyszeri, eseti jellegű bevételek, átvett pénzeszközök pótlásáról kell gondoskodni.


Az eddig leírt általános tervezési elvek alapján javasolt a költségvetési tervezési munkálatok megkezdése, mivel az adatszolgáltatási határidők igen rövidek lesznek.

Az általános szabályoktól eltérő, egyedi tervezési elvekről az érintett intézmények külön tájékoztatást kapnak.

Felhívjuk figyelmüket, hogy javaslataink munkájuk ütemezésének elősegítését szolgálják, nem helyettesítik a felügyeleti szerv által kibocsátott tájékoztatókat és adatkéréseket.

 

[ Copyright ]
© Copyright 1997-2005 PRNT
Az oldalak, a bennük megjelenő összes információ és anyag, illetve elrendezésük szerzői joga a PRNT tulajdona.